Családi gyökerek az 1200-as évektől

cimerA Teleki grófi család eredetkutatói, a felmenők sorában, az Aranybulla társadalmáig vezetik vissza a família írásos történelmi emlékeit. A Teleki család őseinek neve Garázda volt. E névben természetesen nem a mai magyar „garázda” szó jelentését kell keresnünk: a boszniai Drina partján ma is meglévő Gorazda város viseli ezt a nevet, innen származik a Garázda nemzetség. (A szláv nyelvekben a „gorazd” „kiejtve: garázd” szó a „jelentős, valamire képes” fogalmához közeli.) A Garázdákat Zsigmond király idejétől említik a feljegyzések, akitől címeres levelet is nyertek az 1400-as évek legelején. A Garázdák oldalági leszármazottai közül a Szilágyiak a legismertebbek.

Közülük is - Szilágyi Erzsébet, aki Mátyás király édesanyja volt, de e nemzetség adta a nemzetnek Janus Pannonius költőt, humanistát is. A Garázda nemzetség több ágra szakadt, és a birtokok helye alapján széki, zágorhidi, teleki, és más előneveket viselt. Telek békésmegyei falu birtokára 1408-ban tett szert a Garázda-nemzetség, a békési Csarnai Mihály egyik leszármazottjának, Antalnak a személyében, Zágorhidára, Székre pedig - 1414-ben. A XVI. sz. folyamán e nemzetség oldalágai már ezekről a falukról nevezték magukat. A nemzedékek során szerteágazott, és a fiúágak kihalása miatt addigra szétvált családi oldalágak újraegyesülésének tekinthető az, amikor a széki birtokosi ág utolsó férfi tagja, a széki Garázda János egyszülött leányát, Annát az immár Telekinek nevezett Mihályhoz adta feleségül. Leszármazottaik a Garázda nevet elhagyták, s ettől kezdve a széki Teleki nevet használták. Az 1500-as évek végén, 1600-as évek elején járunk.

A fent nevezett Teleki Mihály Báthory Zsigmond, majd Bocskai István erdélyi fejedelmeknek a testőrkapitánya volt. Fiatalabb fiának, Jánosnak, aki vármegyei főispáni tisztséget is viselt, az erdélyi nemesi családból származó Bornemissza Anna lett a felesége. Teleki János négy gyermeke közül ismét egy Mihály nevű fiú az, akit „valamennyi Teleki törzs-atyjaként” említenek egyes, a mából visszatekintő források.

Teleki Mihály, a „kővári főkapitány, tanácsúr, Erdély generálisa, kancellár” (1634-1690) és Veér Judit (1631-1707) gyermekei közül a Sándor nevű fiú (1679-1754) ága vezet dr. széki Teleki László grófék famíliájához Gyömrőre. Teleki Mihály másik fiának, az „ifjabb Mihálynak” (1671–1720) ága vezet például a miniszterelnök gróf Teleki Pálhoz (1889-1941), hogy egy másik ismert Teleki-személyiséget említsünk támpontul.

A „tanácsúr” és Veér Judit fia volt még Teleki László (1673–1714), aki Fehér vármegye főispánja, 1712-ben pedig az erdélyi református egyházkerület főgondnoka lett, illetve Teleki Pál (1677–1731) is, aki 1709-ben csatlakozott II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez, és ettől az évtől a kolozsvári kollégium főgondnoka. Teleki Mihály kancellári családjának – Teleki Mihály 1685-ös évi gróffá emelését követően- I. Lipót okmányosan is grófi címet ad 1697-ben. Ettől kezdve e főnemesi család végleg „gróf Széki Teleki” néven teljesíti történelmi szerepét.

A Telekiek Gyömrőn – 1760-tól

KastélyTeleki László (1710-1778) 1732-ben feleségül vette Ráday Esztert, akinek tulajdona volt a gyömrői határ egy része. A vő, az örökségükhöz tartozó szerény Kajali udvarház helyére 1760 körül gyönyörű „kiskastélyt” építtetett itt. A rangos úrilakot nászajándékul kapta leánya gr. Teleki Klára, akit gr. Wartensleben Vilmos vett feleségül. Ettől kezdve mintegy két évszázadon keresztül gyömrői honosokként szerepelnek az egyházi- és közéletben a történelmi Teleki família „Sándor” ágának tagjai. Gyömrő a fővárostól keletre, a Budapest-Nagykáta-Szolnok vasútvonal mentén található. Itt találkozik a Cserhát hegység déli nyúlványának Gödöllői Dombvidéke az Alföld északi peremével. Vízválasztó hely. Északi területéről a Tápió keletre, a Tiszához igyekszik; déli részén ered a Halas patak, amely nyugatra, a Dunába küldi vizét. (Ezt a földrajzi jellegzetességet mutatja Gyömrő város címerének közepe). Itt, a tájegységek találkozási pontján – eszményi helyen – épült Hild József tervei alapján gróf Teleki Sámuel megrendelésére, 1847-ben a széki gróf Teleki nemzetség családi fészke, a Nagykastély, honi és az európai építéstörténeti remek.

A kastély műkincsei díszére váltak volna egy múzeumnak is. A „Nagy Ház” berendezése biedermeier stílusban fogant. A falakon – ősöket ábrázoló becses képek. Az ún. „pipázóban” volt például Teleki Lászlónak, a Kegyenc írójának és Teleki Domokos politikus publicistának, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának portréja, Barabás Miklósfestményei, Ráday Eszter arcképe, Mányoki Ádám alkotása. Dr. Teleki László gróf, a szeretett ifjúsági és cserkész vezető „Laci bá” gyermekkori képmását az európai tekintélyű László Fülöp festette meg. Acélmetszetek, intarziák, nemesfából való ódon faragványok, káprázatos gazdagságban. Teleki Mihály erdélyi kancellár drágakövekkel ékesített nyerge; egy eredeti kuruc zászló; XIV. Lajosnak egy ládája. Könyvritkaságok ezerszám, valamennyi díszes kötésű fóliáns…

A kastélyt csodálatos arborétum kert ölelte körül. A 40 holdas parkban nyíres, fenyves, tölgyes részek. Az utak mentén aranyhársak sorakoztak. A kastély körül ötletesen nyírt bokrok a francia kertek hangulatát idézték.

Gyermekkor, ifjúkor

Ilyen otthonba, környezetbe született 1912. november 29-én Teleki Tibor gróf és Széchenyi Alice grófnő (aki Széchenyi Béla leánya volt) ötödik gyermeke, László. A szülők sportemberek, az édesapa kitűnő táncos, nagyszerű lovas, az édesanya Magyarország első teniszbajnoknője. Szívük fájdalmára csemetéjük gyönge testalkatú kisfiú. Ám idő múltával a gondos anyai szeretet és az orvosok segítsége csodát művelt: a gyermek egyre jobban erősödött, kivirult. A védettség éveit az edzés korszaka követte. Zárt környezetéből fokozatosan kilépve ismerkedett „a valós élettel”. Házi tanítónénije a nagyon művelt Kacsinkáné Horváth Jolánka özvegyasszony volt. Nála vizsgázott a gyömrői „Erzsébet telepen"; ott az iskola igazgatóját Dely Gyulának hívták. Mint magántanuló, időközönként szívesen ellátogatott a „Falu” településrészen lévő református „elemibe", ahol pedig Új Jenő rektor úr igyekezett embert faragni a nebulókból. Vizsgáit – a budapesti Lónyay utcai Református Gimnáziumban szerzett érettségiig, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen nyert jogi és államtudományi doktorátusig – kitűnő eredménnyel végzi; és ez nem származásának szól, hanem képességének. A tantárgyakon kívül másból is „felel": emberségből. Már érettségiző nagy diák, amikor szüleivel egyetértve, lelkipásztor nevelőjének, dr. Halmi Jánosnak a segédletével megszervezi falujában az Ingyenkenyér Akciót. Az 1930-as évek elején, a világválság nyomorúságos korszakában 80-100 helybeli szegény család kapott telente ily módon mindennap ízletes meleg ebédet. Az ételek minőségét Teleki Tiborné grófnő ellenőrizte. A nemes példa országos visszhangot keltett. A nyomor enyhítésében, maga a Teleki család járt elöl.

A felnőttkor kezdetén

1933. augusztus 7-16 között Gödöllőn volt a „Dzsembori", a cserkészek világtalálkozója Magyarországon, ahová mintegy 25.000 fő érkezett táborozásra a világ minden tájáról. A vendégeketTeleki Pál gróf mint tiszteletbeli főcserkész fogadta, aki 1922-23-ban tényleges főcserkész is volt. Ide érkezett Robert Baden-Powell, a „világ főcserkésze” is. Az ifjú Teleki László szintén ott tevékenykedett, tolmácskodott. Még nem volt cserkész, de német, angol, francia nyelvtudásával „ahol tudott, segített” – teljesítvén egyenruha nélkül, „civilben” is a cserkésztörvényt. A világtalálkozó sereglése meghatározó, elkötelező volt az ifjú Teleki László életében. 1934-ben már ott tanulja a Hárshegyi Cserkészparkban egy vezetőképzőn a csapatszervezés és irányítás mesterfogásait. Tanfolyamtársai közt – egy csoportfelvétel tanúsítja – több gyömrői káplán is látható, akik a későbbi években, tisztük szerint részesei az eklézsia ifjúsági munkájának (Rohonczy János, Jakus Gábor, Rabéczy Sándor, Békési Panyik Andor, Szalay István és Szilháti Sándor, aki a front után református parókus lelkész is lett Gyömrőn.)

Az ifjú gróf, mint cserkészparancsnok, a 836-os Könyves Kálmán csapatot irányította avatott kézzel. Táboroztak Szádelőn, Észak-Magyarország festői részén, Szaporcán, az Ormánságban, Dél-Magyarországon; regősökként járták az országot. A kis „cserkészapródokkal tanyázásra indultak Locsodra, Forró pusztára, Pomázra, Dunavecsére, ott lakozván a KIE (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) pompás, szigeti faházaiban. Parancsnokként megtanult jól főzni, s ha úgy esett sora, tábori ebédosztáskor beállt hatodiknak csajkájával. Vándorútjaikon ott aludt ő is a szénapajtában, ha csak abban leltek szállást. Emlékezetesek a tábortüzek, amelyek műsorát kifogyhatatlan ötlettel ő állította össze. Kossuth emlékünnepélyét, Rákóczi fejedelem (1705. évi) gyömrői táborozásának, szózatának megjelenítését helyi hagyománnyá avatta. Egy reá jellemző apróság: amikor a Teleki család augusztus 20-án a kastély tetejéről, mint egy páholyból nézve, a budai tűzijátékban gyönyörködött, László ilyen megjegyzésekkel kísérte egy-egy színes rakéta pukkanását: – Most egy napszámos család fél évi keresete szállt a levegőbe, most egy épülő ház falainak ára, most egy gimnazista diák évi tandíja… Viszont puritánsága nem tette őt rideggé. A falujabeli fiatalokat olykor elvitte az Operaházba, kiállításokra, múzeumokba, tanulmányutakra. Ellensége volt a pazarlásnak, de bőkezű a kultúra támogatásában. Nem csak élvezője, de cselekvő alkotója is a művelődésnek.Énekkart szervezett, s ha szükséges volt, vezette a gyülekezet énekét, lévén kitűnő orgonista.

László GrófLászló gróf „szociális érzékenysége” nem merült ki az adományozásban: álláshoz segítette, kenyérkereső foglalkozásra készítette elő, népfőiskolára küldte az ifjakat. A népfőiskolákból „ezüst-” és „aranykalászos” gazdák kerültek ki, akik kis- és középbirtokaikon mintagazdaságokat munkáltak szorgalmukkal. Ígéretes építői voltak ők a Somogyi Imre (író) megálmodta „Kert-magyarországnak". Teleki László lelkesen szorgalmazta a falujabeli gyermekek minden vonalon való tovább iskolázását. Megbízható vasutasok, postások, hivatalnokok tucatjait állította kenyérkereső, nyugdíjat biztosító életpályára az ő ajánlása és jótállása. Ösztönzésére a Gyülekezeti Házban vetítettképes népművelő előadások, színdarabok vonzották a lakosokat. A Levente Otthonban evangelizáló csendesnapok, a templomban ünnepi hangversenyek követték egymást. Eleven érdeklődés kísérte a vendégelőadók, Dobos Károly, Bíró György, Batiz Dénes, Kovács Péter, Kovács Bálint, Karácsony Sándor professzor és mások) szolgálattételét. A külföldi látogatókat „Laci bá” tolmácsolta. Selva Raja Yesudian indiai keresztyén jógit (Jóga) – a Testnevelési Főiskola és az Orvostudományi Egyetem hallgatóját – már nem is kellett fordítani, hibátlanul beszélt magyarul. A XVII. századi régmúltban különvált oldalági, távoli rokon miniszterelnök Teleki Pál gróf, tiszteletbeli főcserkészi minőségében, szintén ellátogatott Gyömrőre 1939 májusában. A fiatalok között a cserkészotthonban dedikálásképpen a fehérre meszelt falfelületre odarajzolta és aláírta saját maga karikatúráját. Barabás Géza helyi cserkész le is fényképezte az utókor számára.

Családalapítás

Alapi Salamon Éva1941. október 15. - Teleki László ezen a napon vette feleségül Alapi Salamon Évát (lásd még: Salamon család (alapi)), Salamon Géza szepesi főispán és Bethlen Ilona grófnő leányát, akit mint a Kálvin téri gyülekezet Leánykörének tagját ismert meg egyházi alkalmakon. Egyházi eskütételük Budapesten a Kálvin téri templomban történt (1941.10.15.) dr.Ravasz László püspök szolgálatával (Kálvin téri református templom (Budapest). Első gyermekük, Géza, még Budapesten született 1943-ban a Bethesda Kórházban, a második, Miklós, már Sopronban 1944-ben.

Egyházmegyei gondnok

1943. június 24. - Teleki László édesatyja, Teleki Tibor gróf elhunyta után, 1942-től a gyömrői református eklézsia főgondnoki tisztét töltötte be. A közegyház vezetősége, a presbitériumok és a KIE szervezetek országosan is figyelemmel kísérték életét, munkásságát. Így történt aztán, hogy őt, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetségének ügyvezető elnökét a Pesti Egyházmegye elnökévé is megválasztották. Közéleti aktivitását fennmaradt naptárának sűrű munkarendi bejegyzései tanúsítják. A későbbi évekből csupán a helységnevek, ahol szolgálatokat végzett: Kunszentmiklós, Kiskunhalas, Pápa, Sopron, Monor, Sárospatak. Tanítóképzősök, földműves fiúk, tanoncok, cserkészek, népfőiskolások, presbiterek hallgatták lenyűgöző, szemléletes előadásait. Közben az írott sajtó is hozta magvas cikkeit. Amikor például a svájci rádióban tartott előadást, ennek tiszteletdíját a gyömrői templom renoválására ajánlotta föl. Amikor hazatért külföldi útjairól, élménybeszámolóit a falujabeli Gazdakörben tette közkinccsé.

Meghurcoltatás

Telekiék eszményien szép családi életét széttördelte a történelem. Az édesapa katonai szolgálata alatt övéi a Dunántúlra kerültek. A front után a Nagykastélyt feldúlva találták, a Kiskastélyban azonban még otthonra leltek: hálás szívű családok siettek segítségükre, de végül is ki kellett költözniük az ősi fészekből. Rövid pesti tartózkodás után kitelepítették Telekiéket. A tiszasülyi állami gazdaság melléképületeibe lakoltatták őket; sorstársaik „kulák” üldözöttek és arisztokraták ( lásd még: Arisztokrácia) voltak. Innen Teleki Lászlót azÁllamvédelmi Hatóság Budapestre szállította, s 1952. március 10-én „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel” bűntette miatt 7 évi börtönre, 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága. A tárgyalás nem volt nyilvános. Teleki László ügyét együtt tárgyalták két „bűntársával"; Pógyor István 12 év börtönbüntetést, Hartyáni Imre pedig 5 év börtönt kapott. Mindhárom vádlott „vagyontalan” minősítéssel illettetett, de a paragrafusok értelmében azért mégis „teljes vagyonelkobzásra” ítélték őket. Telekiné Éva asszony Tiszasülyről Tállyára költözött. Egykori családi birtokuk egyik épületében kapott lakást. A gyermekeket: Gézát és Miklóst még idejében, 1948. augusztus 16-án sikerült Svájcba menekíteni a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével. Így ők „megúszták” a kitelepítés borzalmait. Az édesapa viszont előbb Márianosztrára, majd Várpalotára a bányába száműzetett, kényszermunkára. És ha példamutató volt az elítélt magatartása szabad korában, sokkal inkább az volt rabsága idején. Sorstársainak bibliaórákat tartott, közös imádkozást szervezett; aki igényelte, annak német, francia vagy angol nyelvi tanulmányokat tett lehetővé. Töretlen, derűs kedélye tartotta a lelket a csüggedőkben.

Szabadulás

1956 nyarán nagy egyházi világtalálkozót rendeztek Galyatetőn, talán annak bizonyítására, hogy „milyen nagy a vallásszabadság Magyarországon, a szocialista rendszerben". Egyházi és állami vezetőknek ez alkalommal kínos lett volna válaszolniuk az érdeklődőknek – akik Európa-szerte ismerték és tisztelték dr. Teleki László grófot –, mi van a nagytekintélyű egyházi munkással? Dr. Pap László teológiai professzor szorgalmazására 1956. július 28-án szabadlábra helyezték „Laci bá"-t.

Rehabilitálás

1991. szeptember 3. - Fájdalmas késéssel ugyan, de végül is megtörtént a koholt per meghurcolt áldozatának rehabilitálása. A Fővárosi Bíróság Teleki László ügyében igazolta, hogy: – „...A Legfelsőbb Bíróság 1952. március 10. napján kelt és jogerőre emelkedett B.IV.0054/1952/8-as ítéletét… az 1990. évi XXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében írt rendelkezés folytán semmisnek kell tekinteni."

Teleki László emléke

Magyarország egyik legértékesebb embere, nagyműveltségű, nemes lelkű, vezetésre termett egyénisége, a legnagyobb magyar, Széchenyi István dédunokája szabadulása után gépkezelő lett a kispesti József Attila lakótelep (Budapest) építésén. De boldog volt, mert felesége, Éva asszony is kikerült a kórházból, és együtt élhettek egy józsefvárosi ház földszintjén. És szívdobogva várták a rég óhajtott találkozást fölserdült gyermekeikkel egy közbenső területen, Lengyelországban. Ám találkozásuk előtt egy órával, Varsótól 100 km-re borzalmas vasúti katasztrófa történt, vonatjuk összeütközött. Éva október 9-én, László 10-én meghalt. Csak ilyen találkozás adatott meg számukra gyermekeikkel, Gézával és Miklóssal… A temetésre 1962. október 18-án, csütörtöki napon 13 órakor került sor. A két koporsót a lengyel állam szállíttatta Magyarországra, és a történelmi Teleki család gyömrői, műemlék kriptájában helyezték el. A két halottat több ezres létszámú gyászoló búcsúztatta. Az egyházi szertartás szolgálattevői voltak: – igehirdetés: Szilháti Sándor; imádság: Kovács Bálint; síri ágenda: Hegyi-Füstös István; egyházmegyei búcsúztatás: Demeter József. Istenhozzádot mondták még egykori rabtársai, munkatársai és más tisztelői is.

A „Gróf Teleki” utcanév visszaállítása Gyömrőn

1990. május 20-án, egy nappal azután, hogy végtisztességtétel adatott a hamis vádak alapján elítélt és a börtönben elhunyt Pógyor István KIE nemzeti titkárnak a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek (YMCA) küldöttsége Gyömrőre is ellátogatott Lee Soo-Min, a Világszövetség főtitkára, Bruce Knox amerikai, Egon Slopianka európai és Dietrich Reitzner bécsi titkárok kíséretében. Dr. Ábrahám Dezső nyugalmazott amerikai püspökkel együtt, magyarországi ifjúsági vezetők társaságában, népes gyülekezet körében lerótták kegyeletüket dr. Széki Teleki László grófnak és feleségének, Alapi Salamon Évának emléke előtt is. Az „emléknap” felekezeti különbség nélkül az egész településnek emlékezetes marad. Ekkor került ugyanis sor a helyi, gyömrői Széki Teleki grófok emlékét őrző, régi „Gróf Teleki utca” név visszaállítására a „Főszög” település-részben. A református templom kapujánál elhelyezett táblát Gál Ferencné tanácselnök leplezte le. – „Magunkat minősítjük – mondta –, amikor nem vagyonra, társadalmi osztályra figyelünk elsősorban, hanem megbecsüljük egy szellemében és jellemében is nemes, törzsökös család példáját!"

Gimnázium és szakközépiskola névadója

2002. november 30. - Emlékezetes esemény színhelye volt ekkor a Gyömrői Széki Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola. Névadójuk születésének 90., halálának 40. évfordulójára emlékeztek színvonalas ünnepséggel és kamara-kiállítással a növendékek és a vezetők. A házigazda Kovács Gyula igazgató köszöntője után a város polgármestere, dr. Gyenes Levente méltatta a kivételes alkalom jelentőségét és fontos felismeréseit. Kuruczné Kiss Éva tanárnő diákjai Pódium Színpadi megjelenítésében Teleki László gyermekkorának egy derűs, tanulságos epizódját idézték meg. A kiállítóterem képeit, táblázatait, illusztratív régiségeit két nagy falfelület panorámája szemléltette. Az üvegtárlókban kisplasztikai, könyv- és okmány dokumentumok sorakoztak. A vendégek körében köszöntötték „Laci bá” unokaöccsét, a Genfből idelátogató Teleki Gábort és feleségét, Natashát. Teleki László gyermekei Géza és Miklós, ezekben a napokban Erdélyben voltak és a marosvásárhelyi Teleki Téka ügyeit-dolgait rendezték. 2002. december elsején a „Falu” nevű településrészen, a református templomban Lakatos Tibor lelkipásztor istentisztelet keretében emlékezett az eklézsia egykori főgondnokára és hitvesére. Az egyházközség és a Teleki Gimnázium küldöttsége koszorút helyezett el aranybetűs márványtáblájuk előtt, melyet a felújított templomban állítottak a hívek, valamint a jogász Géza és az orvos Miklós, a házaspár Bázelben élő gyermekei. A fiúk a renoválás költségeihez egymillió forint értékben kárpótlási jegyükkel járultak hozzá. 1992. május 10-e óta mindketten tiszteletbeli főgondnokai a gyülekezetnek. Az édesatyjuk nevét viselő helyi cserkészcsapatnak jelentős adományt adtak tábori felszerelésre. Rájuk is vonatkozik szüleik emléktáblájának Igéje (Ézs 32,8): „A nemes nemes dolgokat tervez és a nemes dolgokban meg is marad".  

(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_csal%C3%A1d´)